Haragtartó vagy? Az stresszt okozhat

A haragtartás hosszú ideig tartó szenvedést okozhat – akár testi szinten is. Miért van ez így, és miért nem feltétlenül szükséges a megbocsátás – erről beszél a Harmonet pszichoterapeuta szakértője.

Reginold asszony, mi történik a testtel, ha valaki tartósan neheztel valakire?
Folyamatosan stresszhormonok, például kortizol és adrenalin szabadulnak fel, ami a központi idegrendszer állandó készenléti állapotához vezet. A test szinte sosem tud megnyugodni. Jellemző tünetek az emelkedett vérnyomás, a felgyorsult szívverés és az izomfeszültség. Alvási problémák – például az elalvási vagy az átalvási nehézségek – is gyakoriak.

Hogyan ismerhetjük fel, ha valaki haragtartó?
Tipikus jelek a sérelmek miatti ismétlődő rágódás – az érintettek újra és újra végigjátsszák fejben a megterhelő helyzetet, miközben belül nem jutnak nyugalomra. Szembetűnő lehet a passzív-agresszív viselkedés is: ahelyett, hogy nyíltan beszélnének a sértésről, inkább visszahúzódnak.

És mi van akkor, ha valaki csak rövid ideig haragtartó?
Ez akár hasznos funkciót is betölthet. Például belső figyelmeztető jelként szolgálhat arra, hogy valaki átlépte a személyes határainkat. A döntő az, mennyire tudatosan és reflektáltan kezeljük ezeket az érzéseket, és sikerül-e azokat építő módon feldolgozni.

Miért olyan nehéz elengedni a sérelmeket?
Gyakran mélyen gyökerező érzelmi reakciók kapcsolódnak hozzájuk. A ragaszkodás mögött sokszor tudattalan védekezési mechanizmus áll, amely meg akar óvni az újabb fájdalomtól. Az elengedés egy aktív belső folyamat, amely csak akkor válik lehetővé, ha tudatosítjuk az alapvető érzelmeket, és felismerjük a mögöttük rejlő, beteljesületlen szükségleteket. Ez a folyamat önreflexiót, őszinteséget önmagunkkal szemben, valamint nagyfokú önmagunk iránti együttérzést kíván.

Mit tanácsol azoknak, akik újra és újra visszaemlékeznek a régi sérelmeikre – annak ellenére, hogy szeretnék elengedni őket?
Ez teljesen normális, különösen akkor, ha az érzelmek még nincsenek teljesen feldolgozva. Ilyen esetekben segíthetnek olyan stratégiák, mint az elfogadás és a tudatos jelenlét (mindfulness). Az érzelmi feldolgozás, a gondolkodási minták átalakítása és alternatív gondolatok megfogalmazásának elsajátítása szintén hatékony megközelítések lehetnek. Gyakran hasznos lehet szakmai segítség igénybevétele is, hogy ki tudjunk lépni a régi viselkedési mintáinkból.